Dido : Hogy vagyok?

Hogy hogy vagyok? Ez egy jó kérdés.

Néha jól, néha viszont egészen rosszul.

Jól vagyok, mikor velem vegy és hozzám bújsz,

Jól vagyok, mikor átölelsz és fülembe szerelmes szavakat súgsz.

Jól vagyok,  ha érzem szeretsz és, ha szorosan átölelsz

Ha velem vagy és ha megpuszilsz, ha találkozásunk pillanata jön el.

Ha nézel és ha nézlek

Ha érzem és ha érzed.

De rosszul vagyok, ha nem vagy velem,

Ha másra nézel, mást ölelsz.

Ha távol vagy és mással beszélsz,

Ha nem érezlek magamhoz közel.

Ha nem látlak, és ha nem vagy velem.

És félek. Te nem félsz?

Keresem a szót, vagy hangot, mely ezt kifejezi,

De nem vagyok zenész, csak a „dó-ré-mi”-ig tudom.

Az érzés egészen bekerít, de jó így.

Most joggal kérdezhetnéd, hogy

Hülye vagyok, vagy szerelmes?

Nem tudom. Nem tudom!